A mai ádventi vasárnap alaphangja az öröm. Ez az öröm a megváltott, bűneitől szabadult emberiség derűje.

Ha bűneink, hétköznapi gondjaink, megrögzött, rossz szokásaink alatt görnyedünk, ha tele vagyunk indulatokkal, haraggal, ha nem tudunk megbocsátani, örömtelen az életünk.

A mai vasárnap azt hirdeti: van szabadulás! Az Úr biztosan eljön, már közel van!  

Ne bizonytalanítson el az az érzés, hogy még nincs itt, ő nem csap be. Milyen jó a kisgyerekeknek, akik biztosak benne, hogy eljön hozzájuk a Mikulás és a Jézuska, s milyen meghatóan várják a találkozást. Mennyire szeretnének felkészülni, hogy jónak találják őket! Ezt a gyermeki sóvárgást várja tőlünk is Isten. Minket sokszor becsaptak, ezért közömbösek, hitetlenek lettünk, s már örülni sem tudunk.

Megváltónk hűséges, nem csap be: merjünk bízni, és elnyerjük ajándékként az örömet és a békét!