A polgárőr nem rendőr és nem is kell annak lennie

Dátum: 2026-10-26

A polgárőrök tervezett helyszínre küldésével már foglalkoztunk, ám egyre több kérdést vet fel az érintett szervezetek és az önkéntesek körében. Az Országos Polgárőr Szövetség és a Rendőrség együttműködéséhez kapcsolódó elképzelés szerint a polgárőrök a jövőben bizonyos, rendőri intézkedést előreláthatóan nem igénylő bejelentések ellenőrzésében is közreműködhetnének.

A kezdeményezés célja a Rendőrség tehermentesítése és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználása. Ugyanakkor a tervezett feladat jogi, szakmai, személyi, technikai és pénzügyi feltételeivel kapcsolatban számos kérdés vár tisztázásra. A részletekről dr. Bilisics Pétert, a Pest Megyei Polgárőr Szövetség elnökét kérdeztük.

– Mi a véleménye a polgárőrök úgynevezett helyszínre küldésének tervezett bevezetéséről?

– Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a Rendőrség és a Polgárőrség együttműködésének erősítését fontosnak tartom. Több mint harminc éve vagyok polgárőr és pontosan tudom, hogy a Rendőrség munkájának támogatása milyen jelentőséggel bír a közbiztonság fenntartásában. Ugyanakkor nem szabad összekeverni a hatóság munkájának segítését a rendőrségi feladatok átvállalásával. A polgárőr nem rendőr, nem rendelkezik általános hatósági jogkörrel, nem az a feladata, hogy rendőri intézkedést helyettesítsen. A programmal kapcsolatban magam is írásban fordultam dr. Túrós Andráshoz, az Országos Polgárőr Szövetség elnökéhez. Részletes szakmai, jogi, szervezési, technikai és finanszírozási kérdéseket fogalmaztam meg, mert meggyőződésem, hogy ezek tisztázása nélkül nem lehet felelősen új feladatot vállalni. Nem az együttműködéssel van problémám, hanem azzal, ha annak végrehajtását a szükséges feltételek teljes körű megismerése előtt kívánják megkezdeni.

– A nyilvánosságban olyan információk jelentek meg, hogy a 112-es segélyhívóra érkező bizonyos bejelentésekhez először polgárőrt küldenének. Valóban erről van szó?

– A nyilvánosságra került információk alapján ez is felmerült, de éppen a pontos eljárásrend tisztázását tartom az egyik legfontosabb kérdésnek. Tudnunk kell, hogy milyen eseménytípusok esetében, milyen szempontok alapján, ki és milyen jogosultsággal dönthet a polgárőr helyszínre irányításáról. Azt is világosan meg kell határozni, hogy mit várnak el a kiküldött polgárőrtől. A helyszínen tapasztalt körülmények megfigyelését és az információk továbbítását, vagy valamilyen további tevékenységet? Nem mindegy ugyanis, hogy a polgárőr egy közterületen észlelt eseményről ad tájékoztatást, vagy egy segélyhívás alapján olyan magánterülethez érkezik, ahol a körülmények előzetesen nem ismertek. Egy látszólag jelentéktelen bejelentés mögött is állhat súlyos konfliktus, családon belüli erőszak, ittas vagy agresszív személy, esetleg más veszélyhelyzet. Ezért pontosan rögzíteni kell, milyen esetekben nem küldhető polgárőr, mikor kell a feladatot megszakítani, és mikor szükséges haladéktalanul rendőri intézkedést kérni.

– Korábban felmerült, hogy a program akár már novemberben elindulhat. Reálisnak tartja ezt?

– Az eredeti tájékoztatások alapján bennem az a kép alakult ki, hogy a programot előbb kísérleti jelleggel, megfelelő előkészítést követően vezetnék be. Ehhez képest olyan információk is megjelentek, amelyek korábbi indulásról szólnak. A pontos ütemezésről és a bevezetés feltételeiről azonban egyértelmű, hivatalos tájékoztatásra van szükség. Számomra nem önmagában a kezdési időpont a legfontosabb, hanem az, hogy addigra rendelkezésre álljanak a végrehajtáshoz szükséges feltételek. Egy ilyen programot nem lehet pusztán egy meghirdetett időponthoz igazítani. A jogi szabályozásnak, a szakmai protokollnak, a képzésnek, a kommunikációs rendszernek és a finanszírozásnak együtt kell működnie.

– Ön szerint megfelelő a jelenlegi jogi háttér?

– A Polgárőrség működését a 2011. évi CLXV. törvény szabályozza. Ez meghatározza a polgárőrök alapvető feladatait, jogosultságait és korlátozásait. Azt kell pontosan megvizsgálni, hogy a tervezett helyszínre küldési feladat mely elemei illeszkednek a jelenlegi szabályozásba, és szükséges-e további jogszabályi vagy eljárási rendelkezés. Együttműködési megállapodással nem lehet olyan hatósági jogosultságot létrehozni, amelyet törvény nem biztosít. Felmerül az országos szervezeti döntéshozatal kérdése is. A polgárőrtörvény és az OPSZ Alapszabálya rendelkezik a küldöttgyűlés hatásköréről, ezen belül a szakmai és pénzügyi tervek elfogadásáról. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy egy országos kiterjedésű, új feladatokat és esetleges többletforrásokat igénylő program esetében milyen testületi döntések szükségesek. A Polgárőrség önkéntes, alulról szerveződő társadalmi szervezet. Ezt a működési alapelvet a döntéshozatal során is tiszteletben kell tartani.

– Milyen képzés szükséges a helyszínre küldhető polgárőrök számára? Elegendő lehet néhány órás felkészítés?

– Szándékaink szerint Pest megyében biztosan nem szeretnénk néhány órás gyorstalpalóval elintézni ezt a kérdést. Évtizedek óta törekszünk arra, hogy polgárőreink megfelelő szakmai, gyakorlati és mentális felkészítésben részesüljenek. Az új feladat esetében szükségesnek tartom a jogi és eljárási ismeretek, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a veszélyhelyzetek felismerése, a dokumentálás és az információtovábbítás oktatását. Emellett fontos a pszichológiai felkészítés, a tárgyalástechnikai ismeretek és a feladatkörhöz igazodó intézkedéstaktikai képzés. Azt is tisztázni kell, ki méri fel a jelentkezők pszichés és fizikai alkalmasságát, milyen követelmények alapján, illetve szükséges-e vizsga vagy más módon igazolt felkészültség. Nem minden polgárőr alkalmas minden feladatra. Ettől még lehet kiváló polgárőr, aki a hagyományos bűnmegelőző tevékenységben rendkívül értékes munkát végez. Külön hangsúlyozom, hogy a polgárőrt nemcsak a szolgálat ideje alatt kell támogatnunk. Ha egy esemény során pszichés trauma éri, akkor a feldolgozásához is megfelelő segítséget kell biztosítani.

– Milyen a fogadtatása a programnak a Pest megyei polgárőr egyesületek körében?

– Előzetes felmérést végeztünk a tagegyesületek között. A hozzánk visszaérkezett válaszok alapján a 187 településen működő egyesületek közül 35 már jelezte, hogy a jelenlegi információhiány és a szabályozási bizonytalanságok miatt elzárkózik a feladat vállalásától. Ugyanakkor közel 33 egyesületből összesen mintegy 217 polgárőr jelezte részvételi szándékát. Ezek azonban előzetes adatok, amelyeket óvatosan kell értékelni. Van olyan egyesület, ahol csak egy-két fő vállalná a feladatot, máshol lényegesen többen jelentkeztek. A létszám önmagában nem mutatja meg, hogy az adott szervezet ténylegesen milyen feladatot, milyen időszakban és milyen feltételek mellett tudna ellátni. A jelentkezési szándék ráadásul nem azonos a megfelelő szakmai felkészültséggel vagy alkalmassággal. Éppen ezért nem szeretném, ha a program megítélését pusztán a jelentkezők számából vezetnénk le.

– Pest megyében már működik 24 órás szakmai ügyelet. Milyen szerepet tölthet be ez a rendszer a helyszínre küldésben?

– Ez számomra az egyik legfontosabb szakmai és szervezési kérdés. Jelenleg Budapesten és Pest megyében működik olyan 24 órás polgárőr szakmai ügyelet, amely alkalmas a szolgálatok folyamatos nyomon követésére. A mi rendszerünk hosszú évek óta működik. A szolgálatok előzetes bejelentése alapján az ügyeletes látja, hogy melyik polgárőr hol, mikor, milyen eszközzel, milyen feladatot lát el, önállóan vagy valamely társszervvel együttműködve. A nyilvántartásban kezelhető az is, hogy az adott szolgálat kötött feladatot lát el, vagy a polgárőr más eseményhez is küldhető. Az OPSZ szolgálati szabályzatának megfelelően a szolgálatokat előzetesen tervezni és nyilvántartani kell. Ez nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem a biztonságos és ellenőrizhető működés egyik alapfeltétele.

A tervezett új rendszerben viszont tisztázni kell, hogy a rendőrségi tevékenységirányítás miként kapcsolódik a már működő vármegyei szakmai ügyelethez. Ha a polgárőrt közvetlenül a rendőrség irányítja egy helyszínre, arról a megyei ügyeletnek is megfelelő információt kell kapnia. Tudnunk kell, ki, mikor, hová, milyen feladatra került kiküldésre, és milyen eredménnyel zárult a feladatellátás. Ez nemcsak a szolgálatot teljesítő polgárőr biztonsága miatt fontos, hanem az ellenőrzés, a nyilvántartás és az OPSZ felé fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése miatt is. Azt szeretném, hogy az új rendszer a már működő szakmai ügyeletre épüljön, ne pedig párhuzamos, egymástól független információs rendszereket hozzunk létre.

– Rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges technikai eszközök?

– Ezt jelenleg nem lehet valamennyi egyesületre általánosan kijelenteni. Az egyesületek gépjárműparkja, felszereltsége és anyagi helyzete jelentősen eltér egymástól. Vannak korszerűbb járművekkel rendelkező szervezetek, de számos egyesület elöregedett gépjárművekkel dolgozik. Ezek fenntartása, javítása és üzemeltetése már a jelenlegi szolgálatok mellett is komoly terhet jelenthet. Külön kérdés az EDR-kommunikációs eszközök állapota. A korábban rendszerbe került készülékek egy részénél az elhasználódás, az akkumulátorproblémák, az alkatrészellátás és a javítás nehézségei is felmerültek. Egy helyszínre küldött polgárőr esetében a megbízható kommunikáció alapvető biztonsági feltétel. Meg kell vizsgálni a megfelelő védőfelszerelések, egészségügyi eszközök és szükség esetén a dokumentálást segítő technikai megoldások biztosítását is. De hangsúlyozom: nem az a cél, hogy a polgárőröket rendőrökké alakítsuk, vagy indokolatlanul katonai jellegű felszereléssel lássuk el. A felszerelésnek a jogszerűen ellátható feladathoz és annak tényleges kockázataihoz kell igazodnia.

– Mi történik, ha a helyszínre küldött polgárőr veszélyhelyzetbe kerül? Ki viseli a felelősséget?

– Erre a kérdésre a feladat megkezdése előtt egyértelmű választ kell adni. Tisztázni szükséges, hogy milyen felelősség terheli a feladatot elrendelő, az azt végrehajtó és az irányításban részt vevő szervezeteket. Mi történik, ha a helyszínen személyi sérülés, anyagi kár vagy jogvita keletkezik? Milyen biztosítási védelem illeti meg a polgárőrt? Kiterjed-e a meglévő biztosítás az új feladat sajátos kockázataira? A polgárőr önként vállalja a közösség szolgálatát, de ez nem jelentheti azt, hogy a feladatból eredő valamennyi kockázatot egyedül neki kell viselnie. A biztonság nem lehet másodlagos szempont.

– Mi a helyzet az adatvédelemmel és a titoktartással?

– A polgárőrök eddig is találkoztak személyes és bizalmas információkkal, például a rendőrséggel közös szolgálatok vagy a térfigyelő rendszerek működtetése során. Harmincéves polgárőri tapasztalatom alapján azt látom, hogy a polgárőrök többsége komolyan veszi az ezzel járó felelősséget. Ez azonban nem helyettesíti az adatkezelés pontos szabályozását. Meg kell határozni, hogy a helyszínre küldés során milyen személyes adatok adhatók át, kik férhetnek hozzá, milyen célból használhatók fel, hogyan történik az események dokumentálása, és meddig őrizhetők meg az információk. Az adatvédelmi és titoktartási követelményeknek nemcsak a helyszínre küldött polgárőrre, hanem az adatok kezelésében és feldolgozásában részt vevő személyekre is ki kell terjedniük.

– Nem tart attól, hogy az új feladat miatt kevesebb idő jut majd a hagyományos polgárőri szolgálatokra?

– Ez elsősorban a feladat megszervezésétől függ. A Polgárőrség alapvető feladata továbbra is a bűnmegelőzés, a közterületi jelenlét, a figyelőszolgálat és a helyi közösségek biztonságának támogatása. A polgárőrök eddig is sok olyan tevékenységet végeztek, amely a tervezett programban megjelenik. Észleltek, megfigyeltek, jelzést adtak, és szükség esetén értesítették az illetékes hatóságokat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az új feladatot nem szabad túlmisztifikálni. Ami viszont valóban új helyzetet teremthet, az a központilag szervezett helyszínre irányítás, az ezzel járó felelősség, az információkezelés és a szolgálatszervezés módja. Nem szeretném, ha a helyi bűnmegelőző feladatok háttérbe szorulnának, vagy az egyesületek olyan rendelkezésre állási kötelezettséget vállalnának, amelyet a saját személyi állományukkal nem tudnak biztonságosan teljesíteni.

– Ki dönthet arról, hogy egy polgárőr egyesület részt vesz-e a programban?

– A részvételnek összhangban kell állnia a Polgárőrség önkéntes jellegével, az egyesületek önállóságával és a vonatkozó szervezeti szabályokkal. Az egyesület illetékes döntéshozó szervének megfelelő információk birtokában kell mérlegelnie, hogy a feladatot képes-e vállalni. Ehhez ismerni kell a pontos feladatot, a felelősségi viszonyokat, a szükséges felszerelést, a képzési követelményeket és a finanszírozási feltételeket. Az egyesületi részvételről hozott döntés önmagában nem jelentheti azt, hogy minden polgárőr automatikusan köteles részt venni az új feladatban. A személyes feladatvállalás önkéntességét is meg kell őrizni.

– A finanszírozás kérdése is sokakat foglalkoztat. Elképzelhető, hogy a polgárőrök pénzt kapnak a szolgálatukért?

– Először is különbséget kell tennünk a szolgálat során felmerülő költségek megtérítése és a személyes szolgálat díjazása között. Az üzemanyag, a gépjárművek karbantartása, a kommunikációs eszközök üzemeltetése, a védőfelszerelések, a képzés és a megnövekedett adminisztráció mind többletköltséget jelenthet. Ezek finanszírozását előzetesen rendezni kell. Hallani olyan elképzelésekről is, hogy a feladatellátáshoz külön forrásokat rendelnének. A pontos konstrukciót azonban ismernünk kellene. Ki kapja a támogatást? Az egyesület vagy a szolgálatot teljesítő polgárőr? Milyen feltételekkel történik a felhasználás és az elszámolás? Ha személyes díjazás jelenne meg, az már az önkéntesség alapelvét és a szervezeten belüli viszonyokat is érintheti. A Polgárőrség értéke éppen abban rejlik, hogy tagjai önként, a közösségük érdekében vállalnak szolgálatot. Ezt az értéket nem szabad elveszítenünk.

– Nem félő, hogy a konfliktusos helyzetekbe történő kiküldés rontja a polgárőrség társadalmi megítélését?

– Ez valós kockázat lehet, ha a feladatokat és a jogosultságokat nem határozzák meg megfelelően. A polgárőrök a helyi közösségekért dolgoznak. Ismerik a településüket, az ott élőket, és sok esetben személyes bizalmi kapcsolatban állnak a lakossággal. Nem szeretném, ha ez a bizalom sérülne amiatt, hogy a polgárőrök olyan helyzetekbe kerülnének, amelyekben az állampolgárok rendőri intézkedést várnak tőlük. Látom azt is, hogy egyesek hajlamosak túlgondolni a polgárőri szerepet, és már különleges felszerelésekről vagy rendészeti jellegű feladatokról beszélnek. Ezt téves iránynak tartom. A polgárőrnek elsősorban megfigyelnie, megelőznie, segítenie és jeleznie kell. Tudnia kell, mikor szükséges a Rendőrség intézkedését kérni, és hol húzódnak a saját jogosultságainak határai.

– Milyen lépéseket tart szükségesnek a program bevezetése előtt?

– Elsősorban a felmerült kérdések érdemi, lehetőleg írásos megválaszolását. Ennek érdekében már korábban is részletes szakmai észrevételekkel fordultam az OPSZ elnökéhez. Fontosnak tartom az országos és megyei vezetés, a Rendőrség illetékes képviselői, valamint a járási koordinátorok és az egyesületi vezetők közötti egyeztetést. Például Szelei László nagykőrösi és Udvari Szabolcs érdi járási koordinátor is részletes levélben kezdeményezte a kérdések tisztázását és a személyes egyeztetést. Ezt fontos és felelősségteljes szakmai felvetésnek tartom. A cél egy olyan egységes eljárásrend kialakítása, amely pontosan meghatározza a feladatokat, a jogi és felelősségi kereteket, a képzési követelményeket, a biztonsági feltételeket, a szolgálatszervezést, az információáramlást és a finanszírozást. A polgárőrök és az egyesületek csak ezek ismeretében tudnak megalapozott döntést hozni.

– Összességében tehát támogatja a helyszínre küldési programot?

– A Rendőrség munkájának támogatását természetesen igen. A jogszerű, megfelelően előkészített, biztonságos és önkéntesen vállalt együttműködést szintén. De azt nem tartom elfogadhatónak, hogy a polgárőrök úgy vállaljanak új feladatokat, hogy nem ismerik pontosan azok jogi kereteit, kockázatait és végrehajtási feltételeit. A Polgárőrség nem a Rendőrség létszámhiányának pótlására létrehozott szervezet. A Rendőrség fontos stratégiai partnere vagyunk és azok is szeretnénk maradni. A polgárőr nem rendőr és nem is kell annak lennie. A mi erőnk az önkéntességben, a helyismeretben, a közösségi bizalomban és a megelőző tevékenységben rejlik. A feladatunk az, hogy ezeket az értékeket megőrizzük, miközben a Rendőrséggel együttműködve továbbra is hatékonyan szolgáljuk az állampolgárok biztonságát. Az együttműködésnek nemcsak eredményesnek, hanem jogszerűnek, átláthatónak és a polgárőrök számára biztonságosnak is kell lennie.

Előnyben részesített forrásnak jelölöm a pmpsz.hu-t

jog, közbiztonság, küldhető polgárőr, vélemény

A belügyminiszter fórumán, első kézből2026.10.27.
Közbiztonsági egyeztető fórumot tartott október 27-én Budaörsön Pósfai Gábor belügyminiszter, melyen ott volt több polgárőrség vezetője is.
A polgárőr nem rendőr és nem is kell annak lennie2026.10.26.
A polgárőrök tervezett helyszínre küldésével már foglalkoztunk, ám egyre több kérdést vet fel az érintett szervezetek és az önkéntesek körében. Az Országos Polgárőr Szövetség és a Rendőrség együttműködéséhez kapcsolódó elképzelés szerint a polgárőrök a jövőben bizonyos, rendőri intézkedést előreláthatóan nem igénylő bejelentések ellenőrzésében is közreműködhetnének.
Oskó Tamás: A múlt ismerete, a jövő záloga (+ képek)2026.10.26.
Idén immár hatodik alkalommal tartotta meg a Pest Megyei Polgárőr Szövetség Újlengyelben az Őszi Összevonás nevű rendezvényt.
EMLÉKEZZÜNK ’56 HŐSEIRE!2026.10.23.
A Pest Megyei Polgárőr Szövetség vezetése tisztelettel és kegyelettel emlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, mártírjaira és mindazokra, akik életüket áldozták hazánk szabadságáért és függetlenségéért.
Újabb fejezet a Polgárőrség életében2026.10.22.
Újabb hatáskört kaptak a polgárőrök, úgynevezett helyszínre küldési feladatokat is elláthatnak. De mit jelent ez? Ennek jártunk utána.

Letölthető dokumentumok